Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2012.09.06

 A Debreceni Regionális Képző Központ 
Szociális Gondozó és Ápoló Tanfolyamára

 
 
A mai magyar társadalom térbeli viszonyai, jellemzői, az egyenlőtlenségek okai és következményei:
 
Szegénység, depriváció (objektív és relatív), hátrányos helyzet, szegénység fogalma, abszolút és relatív szegénység, szegénység okaival kapcsolatos nézetek.
 
  
 
Készítette: Petrován Pál Gyula
  
 
 
Hajdúdorog, 2008. július 2.
 
 
 __________________________________________________________________________________
 
 
 
Tartalomjegyzék
 
 

 
 
 

  

 __________________________________________________________________________________

 

Bevezetés
 
Mindennapi életünket meghatározza, jelentősen befolyásolja, hogy az adott társadalom, amelyben élünk, milyen életkörülményt, létbiztonságot, vagy például szociális biztonságot tud nyújtani számunkra. De nem csak a társadalomnak, hanem az egyénnek is jelentős szerepe van élete alakításában, életszínvonala emelésében is. Még is azt kell mondanunk, hogy az elképzeléseink, reményeink a jövőre nézve, ritkán teljesednek be, még ha a társadalom által kínált lehetőségek és az egyén pozitív hozzáállása és tenni akarása is jelen van.  A társadalomban megfigyelhető szegénység és ennek következtében kialakuló depriváció bizony súlyos gondokat jelent az egyén, a család és az adott közösség számára is. A társadalmi egyenlőtlenségek vizsgálata éppen ezen tényekre mutatnak rá.
 
 
 __________________________________________________________________________________

  

1. Társadalmi egyenlőtlenségek  és típusaik
 
A társadalmi egyenlőtlenség alatt értjük, az egyének, a családok, a közösségek, az osztályok, a rétegek helyzete közötti különbséget. Az egyének, a családok, a közösségek, az osztályok közötti különbségek szükségszerűek, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mértékűek és miből fakadnak. Fontos tulajdonsága, hogy általában halmozottan jelentkeznek.
 
Az egyenlőtlenség típusai:
  • etnikai
  • települési
  • és/vagy területi
  • kulturális
  • jövedelmi
  • érdekérvényesítési
  • a munka világában elfoglalt hely szerinti.
Mivel minden társadalomban vannak szegények és gazdagok, erősek és kiszolgáltatottak, ezek a különbségek azonban nem öröktől fogva adottak és egyáltalán nem örökérvényűek. Tartósságuk és mértékük nagyban függ attól is, hogy az adott társadalomban élők többsége ezt mennyiben tartja méltányosnak és jogosnak.

  __________________________________________________________________________________

 
2. A szegénység, abszolút és relatív szegénység 
 
A szegénység fogalmát – a ma elfogadott meghatározás szerint – inkább a hagyományos fajtájú hátrányos helyzet, az alacsony jövedelem és az ebből fakadó egyéb hátrányok jelölésére használják. Természetesen mi is látjuk és tapasztaljuk, hogy a szegénységnek több fajtája és megjelenési formája van, de hétköznapi értelemben azokat nevezzük szegényeknek, akik hajléktalanok, éheznek, rongyos ruhába járnak, és sok esetben egyedül, elhagyatottan, számkivetetten élnek.
 
Szociálpolitikai értelemben megkülönböztetünk két fajta szegénységet:
  • Abszolút szegénységről akkor beszélünk, ha az egyén vagy család helyzete azon létminimum alatt marad, ami az egészséges élet biztosításához szükséges. Azokról a személyekről van szó, akik annyira alacsony szinten képesek csak kielégíteni alapvető szükségleteiket, hogy az komoly károkat okoz személyiségükben, és szellemi illetve fizikai egészségükben.
  • Relatív szegénység pedig azt jelenti, amikor az egyén vagy a család helyzete elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. Ezek a különbségek megfigyelhetők a jövedelem, a lakásviszony, a munkahelyi státus és az iskolai végzettség tekintetében.

  __________________________________________________________________________________ 

 
3. A szegénység okaival kapcsolatos nézetek
 
Miért szegények a szegények és melyek az okaik ? Ezekre a kérdésekre nem lehet csak egy fajta választ adni. Nézzünk néhány nézőpontot meg ezek közül.
 
  1. Egyes nézetek szerint a műveltségben és az iskolai végzettségben fennálló különbségek miatt élnek némelyek szegényen. Azok, akik nem rendelkeznek a mindennapi élethez szükséges tájékozottsággal, ismeretekkel, valamint gyakorlati jártassággal, azok szinte biztos, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek a jövedelemszerzésben, és így minden más területen is.     Gondoljunk bele, ha valakinek nincs szakmája, annak nagy valószínűséggel csak segédmunkási elhelyezkedési lehetősége van minimál bérért, ha egyáltalán felveszik őt dolgozni. Míg egy felsőbb végzettségű egyénnek sokkal nagyobb választási lehetőség áll rendelkezésére általánosságban véve, és ehhez igazodóan a havi keresete is jóval magasabb lesz.
  2. Egy másik nézőpont szerint a rossz lelki és testi egészség is a perifériára szoríthatja az egyéneket, hiszen ha valamilyen testi fogyatékossággal rendelkezik az illető személy, egyszerűen képtelen folyamatosan munkát végezni, ebből következően állandó keresettel sem fog rendelkezni és így egyszerűen nem lesz miből fenntartania még önmagát sem.
  3. Más végletes nézőpont szerint az okokat a biológiai adottságokban látják, és azt feltételezik, hogy ezek tovább is öröklődnek. Bár az tény, hogy ha valaki nagyon szegény családba születik lényegesen kisebb az esélye a kitörésre, de szerintem nem lehetet, viszont ha valaki egy gazdag család sarja, lényegesen nagyobb előnnyel indul az életben.
  4. Van olyan nézőpont is, mely szerint a szegénység oka a fennálló gazdasági-társadalmi rendszer jellege miatt létezik, és csak annak megváltoztatásával tűnik el a szegénység. Én azt gondolom, hogy nincs az a kapitalista társadalom, ahol a tőke és az ehhez kapcsolódó kizsákmányoló rendszer ne ’szülné’ meg a maga szegényeit.
  5. Végezetül pedig azt tapasztalták, hogy a szegénység összefügg bizonyos életciklus jelenségekkel. A mai társadalomban megfigyelhető az a jelenség, míg a házastársak gyereket nem vállalnak viszonylagosan jó életszínvonalon élnek, majd – főleg ha sok gyerek születik – szegényekké vállnak. Később a gyerekek felnövekedése után a nyugdíjig újabb felemelkedés várható. Ezt követően az öregséggel ismét visszakerülnek egy újabb szegénységi szakaszba. Ezen kívül komoly problémát jelenthet egy családnál az özvegyülés vagy akár a válás is. 
 
Mint láthattuk a szegénységnek számos objektív oka lehet, és ezek az okok sokszor halmozódnak is. Sajnos a leggyakoribb szubjektív társadalmi megítélés szerint a szegények maguk felelősek a szegénységükért, de akik ezt a nézetet vallják nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a szegények nagy részének nincs munkahelye, vagy ha van, akkor olyan alacsony a fizetésük, hogy a szegénységi küszöb alatt élnek. A szegények további csoportját alkotják a kisnyugdíjasok, a betegek, a rokkantak, a cigánycsaládok és a szegénycsaládok gyermekei. E csoportokból került ki az a több mint egymillió ember, aki ma Magyarországon a „társadalom alatti” életet éli: ez nem pusztán azt jelenti, hogy az alapvető élelmiszerekre sincs elég pénzük, hanem azt is, hogy az alapvető állami szolgáltatásokból sem részesülnek. Nem jutnak elfogadható minőségű oktatáshoz és orvosi ellátáshoz, a településen, ahol élnek, semmilyen állami vagy közösségi intézmény nincs jelen, kikerültek a munkaerőpiacról, és munkanélküli járadékot sem kapnak. 

  __________________________________________________________________________________

 

4. A depriváció és a hátrányos helyzet
 
A depriváció „valamitől való megfosztottságot” jelent. Amikor a szegénységgel kapcsolatban használjuk a depriváció fogalmát akkor ezen azt értjük, hogy a deprivált személy vagy család nélkülöz valamit, ami az adott társadalomban a nagy többség rendelkezésére áll, vagy amit mindenki számára elérendő átlagnak tartanak. Ez a viszonylagos vagy relatív depriváció esete.
 
A deprivált egyének vagy családok ténylegesen kirekesztődnek az általánosan elterjedt életmódokból, szokásokból, tevékenységekből, amelyek összességükben halmozott hátrányokat hoznak létre. Ezt nevezik a szociálpolitikában tényleges objektív deprivációnak.
 
A hátrányos helyzetet sokszor azonosítják a deprivációval, mivel ez esetben már nem csak jövedelmi, hanem egyéb hátrányokról - betegségekről, elmagányosodásról, személyiség problémákról, rossz lakásviszonyokról, rossz életkörülményekről, munkanélküliségről, és sok esetben szenvedély betegségekről is – szó van.
 
A többszörösen hátrányos helyzetet olyan személyekre, családokra vonatkoztatják, akiknél a hátrányok halmozódnak, és ez különösképpen nehezíti az azokból való kiemelkedést.
 

  __________________________________________________________________________________

 
Összegzés
 
Nincs olyan társadalom, ahol ne lennének társadalmi egyenlőtlenségek, és ne lennének ebből adódóan társadalmi feszültségek. Az is tudom, hogy a szegénység minden társadalomban jelen van, még akkor is ha a legkiemelkedőbb jóléti társadalmat is vesszük figyelembe. Azt is tudom, hogy a szegénységgel legtöbbször együtt jár a depriváció és általában hátrányos helyzetet eredményez. De !
 
Én azt gondolom, hogy ezek a feszültségek lényegesen csökkenthetők lennének a mi társadalmunkon belül is, ha végre a szegénységet nem csak időről időre „fedeznék fel”, hanem komoly és felelős kormányzás által megoldanák azt a problémát, ami a „társadalom alatti” életet élők számának drasztikus csökkenéséhez, valamint az aktív keresők számának jelentős emelkedéséhez vezetne. Tudom, nagyon távolinak tűnik, hogy legalább a jóléti államok szintjéhez érjünk, de abba az irányba kell haladnunk. S talán, majd néhány évtized múlva én is elmondhatom: „Ez az ország, már nem a „sok millió szegény” országa !”.
 

  __________________________________________________________________________________

 
Irodalomjegyzék
 
S. Nagy Katalin : Szociológia c. könyve a  „Társadalmi rétegződés és egyenlőtlenségek” fejezete alapján
 
Bartal Anna Mária : Szociálpolitikáról alapfokon c könyve a „Szegénység, Depriváció, hátrányos helyzet” fejezete alapján
 

 keregeto.jpg